Lehetséges-e egy helyet csak a jelenében látni, megfosztani tekintetünket a múltból tovább élő képektől? Tudjuk-e az üres utcát nyüzsgőnek látni, a ledpászmákat magnéziumvillanásoknak, az aperolos poharat martinisnek, a tavaszi lombokat fekete-fehérnek? Vagy fordítva, az üres utca lehet-e nem…

A város peremén, a talán sosem volt ipari forradalom romjai között, ahogy egy ezredfordulós metropoliszhoz illik, éjszakáról éjszakára felizzik a techno parazsa, a törött üvegtáblákat megremegeteti a monoton basszus, a csarnokok padlójának porát csoszogó, tapodó lábak verik fel (vagyis dehogy, hol…